Márton napi vigasság
Márton napi vigasság
Márton napi vigasság
Évekre visszatekintő hagyomány intézményünkben, hogy településünk három székhelyen működő óvodája megvalósít egy- egy programot, amelyen valamennyi nádudvari óvodás kisgyermek részt vesz. A Márton nap köré épülő hagyományok felelevenítését a Százszorszép Óvoda vállalja fel már több évre visszamenőleg.
2025. november 14- én reggel a szokásosnál nagyobb izgalommal érkeztek meg a gyermekek a megszokott csoportszobáikba. A mindennapi játék, a kedves barátok, a megszokott napirend sem tudta „megnyugtatni” őket, mert mindannyian a Márton naphoz kapcsolódó tevékenységek kiemelkedő eseményére vártak: a „másik” oviba való kirándulásra.
A folyamatos tízórai elfogyasztása és az azt követő testápolási teendők elvégzése után felkerülhettek a hűvös időjárásnak megfelelő ruhadarabok és útra kelhetett a Napfény és a Vadvirág Óvoda közössége a helyszínre, ahol a Százszorszép ovisok -hasonló izgalommal és türelmetlenséggel- már vártak bennünket.
Az előző év udvari csodáit cseppet sem alul múlva, az udvari játékokon hol Márton legendás történetéből jól ismert katona kori alakja, hol Ludas Matyi személye elevenedett meg képekben, a kis házban pedig ismét a libák rendezkedtek be ideiglenes szállásra. Az újra találkozás élményét megörökíteni vágyókat kreatív őszi sarok és kartonból megfestett fotó falak hívogatták. Felszabadult, mozgással teli, örömtől ragyogó gyermekarcok népesítették be az udvar minden szegletét pillanatok alatt.
10 óra után felcsendültek a közös éneklésre, táncra hívó dallamok és több, háromszáztól is több kisgyermek igyekezett kört alakítania a tágas óvodai udvaron. A népi dalok, rigmusok, dalosjátékok mellett új színfoltja volt az együttes tevékenységnek a szólásokat, közmondásokat és az egyész Márton napi hagyománykör tartalmát felölelő „Igaz- Hamis” játék, amely megerősítette és felidéztette a gyermekekben a már megszerzett tudást. Természetesen nem maradhatott el a libazsíros kenyér sem lilahagymával és meleg teával, amely már mindannyiunknak nagyon jól esett.
Az ízletes „lakoma” után még maradt idő a be nem fejezett udvari játék befejezésére, de sajnos hamarosan elérkeztek a búcsú pillanatai is.
Megfáradva, de szívből köszönve az élményteli, emlékezetes napot búcsúztunk a Százszorszép ovi közösségétől, várva a következő újbóli találkozást, amikor majd a Vadvirág Óvodába látogatunk el egy közös télkergetésre.
